Hát ma azt hiszem, hogy mindet kiírok magamból, ami rossz, és úgy érzem, hogy megosztanám azokkal, akik néha-néha beleolvasnak az irományaimba. Bár már megígértem magamnak, hogy nem fogok ezzel többet foglalkozni, de mégis ezen rágódok.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán ott, hogy van Ő, akit talán túlzottan megkedveltem a nyáron. Nem sokat találkoztunk eddig, de az a kevés is pont elég volt ahhoz, hogy bele essek, mint vak ló a szakadékba. Na meg minden nap beszéltünk msn-en az első találkozásunk óta, sokszor beszéltünk telefonon, és sms-ezgttünk is néha napján. Mindig nagyon aranyos, kedves volt, mindig végig hallgatott, elviselte a gyerekes kérdéseimet, és nem szólt be semmi miatt. Jobb embert nem is kívánhatnék barátnak, meg egyébnek sem. Viszont világosan az értésemre adta, hogy nem akar többet annál, ami most van. Én elfogadtam, próbáltam nem reménykedni. Viszont még azóta, hogy ezt így megbeszéltük, talán jobban szeretem. Nagyon sokat gondolok rá, és ez kezd ijesztő lenni. Persze nem akarom elfelejteni sem, mert attól félek, hogy ha már én nem fogom keresni, akkor ő sem engem, és egy nagyon jó barátot nem akarok csak úgy elveszíteni. Azt hiszem, hogy ez azért nem nagy kérés, hogy jóban legyünk még továbbra is…

Tegnap megkérdeztem Tőle, hogy kedden van-e kedve eljönni. Mondta, hogy ha nem lesz dolga, miért ne. Aztán azt is megkérdeztem, hogy fogom-e látni még a jövőben, vagy már nem igazán. Ő mondta, hogy hát nem valószínű, hogy fogjuk valaha is látni egymást. :( Hát majd idővel elfogadom a dolgot. Viszont ha kedden még eljön, akkor nagyon fogok örülni neki.

Még régebben annyira jó volt. Nagyon jól el tudtunk beszélgetni, mostanában pedig már annyira nem is. Van, hogy nagyon jól elvagyunk egy kis ideig, aztán csak ímmel ámmal találunk valami témát. Persze amikor már az ember minden nap beszél valakivel, ne csodálkozzon, hogy nem nagyon talál már témát. Persze mindent meg lehet oldani valahogy. Próbálok pozitívan hozzá állni a dologhoz. Sokak elmélete szerint: Majd találok mást. [csak azt nem képes senki megérteni, hogy ez nem olyan könnyű, egy ilyen helyzetben]