�lni �s k�zben besz�lni. Magyar�zkodni. Mondani azt, ami csak az eszembe jut. J�n a gondolat, csak �tfut rajtam, nincs m�rlegel�s, nincs fontolgat�s, csak j�n �s mondom. Magyar�zkodom. Eljutok a kritikus ponthoz, mikor �n is tudom, hogy hazudok. De csak az�rt is azt mondom, amit kell. Amit hallani akar. K�zben gondolok valakire. Valaki m�sra. �s rem�nykedem benne, hogy j�l d�nt�ttem. Azt�n j�n a felismer�s, hogy ’mi van, ha…?’. �s tulajdonk�ppen r�j�v�k, hogy mi is a val�di ok. Eddig magamnak sem akartam bevallani. B�rmi �lljon is m�g�ttem, �n m�g nem adtam fel!