A mai nap… Igen, a mai nap, egy szép nap, csak rákellene jönni, hogy néhány dolognak mi a megoldása :) Majd megoldom, csak jöjjön el az ideje. Mint minden másnak is.
Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy minden olyan eszközben csalódtam, amitől vártam volna némi javulást a külsőmön. :/ Bár kitudja… Talán még összehozhatok valamit, ami egészen korrekt, és nem is túl picsás. :D Nem lényeg! Majd este vagy holnap reggel beszámoló ;)
Kikapcsoltam estére az agyam, és nem gondolkodtam feleslegesen. Jót tett, hiszen ma nagyon kipihentnek és nyugodtnak érzem magam. Nem idegelem magam semmi miatt, tudom, hogy minden sikerülni fog :) Elintézi nekem a sors… vagy más. Bár azt hiszem, már megint agyalok valamin. Nem, már nem :P
---
Ma főleg az öltözködésemmel piszkált a családom. Nem mintha annyira érdekelne, de pont most próbálnak kizökkenteni az amúgy is természetellenes nyugalmamból? Hát nem szép tőlük. Persze nincs miért aggódnom, mert holnap minden szuper lesz. :) Hogy is írtam eddig? Találkozós-megbeszélős-délután. :D Szép lesz, jó lesz, megismételhető lesz. +++
Volt már olyan érzésed, hogy be vagy zárva valahova? Nem egy konkrét helyre, csak a gondalataidba. Persze ez lehet, hogy bután hangzik, sőt, biztos. Mintha valami most változna meg, tűnne el, és máris hiányozna. Na ezt jól meg fogalmaztam. -.-’ Én azt érzem, hogy hiányzik valaki mellőlem, aki segítene. Kell valaki mellém, akivel nem érezhetem magam magányosnak. Aki nem csak a fejemben van velem, hanem a valóságban is. Nem az kell, hogy nap, mint nap találkozzunk, csak tudjam, hogy ő velem van. Még akkor is, ha nincs itt. Nem értem, hogy mi ez az érzés. Olyan üres. Olyan semmilyen, de mégis érzem, hogy van. Lehet, hogy csak kezdek beleőrülni a sok gondolkodásba. De hát nyáron mit kezdhetek magammal? Na igen. Most jön megint, hogy kellene valaki, aki lekötne. De nincs, és most untam meg a pozitív hozzá állást; talán nem is lesz. Mindig jól álltam az ilyen dolgokhoz, de most nem megy. Ilyet nem éreztem soha, és tényleg nem jó érzés. És az is aggaszt, hogy nem látom a dolgok végét. Sokan mondták, hogy kezdjek sodródni, de én félek, hogy nem úgy lesz, ahogy nekem jó. Most sem úgy van, de talán jobb. Vagy mégsem? Megpróbálom a nem tudatos tervezést, és meglátjuk, hogy hogyan fognak változni a dolgok…
Íme, újra itt! Ma szép napom van/lesz, mert a család többi része Nyírbátorban van, vagy hol, valami szárnyas sárkány fesztiválon. [?] Szóval egyedül itthon! Teljesen ^^. Mondjuk anya csak nehezen hagyott itthon, ugyanis a legfőbb problémája az volt, hogy mit fogok enni egész nap. -.-’ Mintha nem tudnám ellátni magam már majdnem 16 évesen. Nem gáz! Ilyenek az anyukák. :) Így jó. Mára sok dolgot terveztem, többek között, hogy rendet rakok a szobámban, és kedd estéig megpróbálom megtartani a rendet. Nem ártana egészen szeptemberig, de hát nem tüntethetek el mindent. xD Jujj! Már annyira várom a szerdát! Találkozós-megbeszélős-délután. ^^ Bár a lányok szerint ez a RANDI! Szerintem ez nem az. Bár a randevú jelentése franciául: Találkozó – találkozás. Mindegy, azért várom. Bár már majdnem minden eszközben csalódtam, amitől a kinézetem javulását vártam. Hát legfeljebb, majd közlöm Vele, hogy ne egy hercegnőre vagy egy szépségkirálynőre számítson. Csak rám… Na majd még jelentkezek.
Sziasztok! Bocsi, hogy nem jelentkeztem, de kis problémák voltak az egészségemmel, amik mára már úgy-ahogy, de megjavultak. Tehát már jó úton vagyok a teljes gyógyulás felé. :) Azt írtam előző bejegyzésemben, hogy semmi nem ronthatja el a kedvem az nap. Hát elrontotta. Aludni sem tudtam, de nem gáz. Azóta ezerszer jobban vagyok, mert az elrontott kedvemet másnap este feljavították. :D Persze félek is kicsit ettől a feljavított dologtól, mert találkozós-megbeszélős dolog lesz Szerdán! Remélem, hogy sikerül túlélni. Lesz, aki vigyázzon rám ;) És nekem elhihetitek! Az álmok néha tényleg valóra válnak! De még hogy!
Sziasztok! Húúha! Azt hiszem ma nagyon jó napom volt… Egy kávét sem ittam, és elég korán keltem fel… Pontosan 8kor, ami koránnak számít a délhez és a délutáni időpontokhoz képest. Olyan szépet álmodtam… ^^ Jajj, remélem egyszer valóra válik. Persze kitudja. Az esély megvan rá. Ha jól matekozom, akkor 33.3%. 50-50 nem lehet, mert az csak az igen vagy a nem. Számítani kell a patthelyzetre is. Hát én számítok. Persze ma annyira jó kedvem volt, hogy semmi nem ronthatta el. Egésznapos mosolygás :D
Elkezdtem olvasni a kötelező olvasmányok közül az egyiket… Durva, perverz, de legalább értem, hogy miről szól. Bár inkább ne is érteném xD Na majd jelentkezek!
Húúhha! Ma nagyon meleg volt… Éreztétek? :P Ma strandoltam kállóban Gabicával. Uff… Le is égett az orrom, van egy bazinagy fehér szemüveg nyom az arcomon. xD Mondjuk az orromon kívül mindenhol – majdnem mindenhol – lebarnultam. Még jobban… -.-’ Segáz! Így jó. Sokat úsztam és pihentem a koszos (-.-’) termálvízben. Sehol egy jó pasi, nem mintha azért mentem volna strandra… Én ilyen helyeken ritkán nézelődök, a napsütés miatt és a bunkók miatt. Ma is találtunk három bunkó srácot.Dőlt belőlük a hülyeség. Belőlünk meg a füllentés… xD Gyors bemutatkozást végeztünk: „Kata vagyok, Nánáson lakom, van egy 26 éves nővérem, egy 22 éves bátyám és egy öcsém, Tomi. Ja! És van barátom!” Azt hiszem, ennél a résznél mentünk ki a hideg medencéből. :) Valahogy a bringa túra alatt, az általunk látogatott strandokon mintha nem lett volna ennyi unintelligens ember… Nem baj! Így mi ketten villogtunk. :) A strandolás után elmentünk Gabica nagypapájához. Ott kutyát simogattam, nyulat néztem, kecskét és bárányt etettem, majd barackot és zöldbabot szedtem. :) Vicces volt. :):):) Csuti, a kutya halálédi. ^ ^ Na és Bogyó, a nyuszi is. ^ ^ Szóval tök jó volt a mai nap!
Sziasztok! Szép nap a mai! Meleg van, de nem süt a nap. Ami azért az én szempontomból előnyös, hiszen minden hajlamom megvan a leégésre, az allergiáról nem is beszélve… >.< Nem is lényeges. :) Ma a család „kint-főzünk-a-kertben” partit tart… -.-’ Nem vagyok oda az ilyen dolgokért. Jobban szeretem nyugis körülmények között tölteni a napokat. Persze így nem figyel rám senki, ami nem is baj, mert addig sincs bajom. Persze azért a nyüzsgés nem nekem való. A szobámba mégsem ülhetek be, mert az nem szép dolog, a kert közepére sem ülhetek ki, mert a ’felnőttek’… Szóval a ’buli’ számomra már halálra van ítélve. :P Segáz! Így érzem magam jól :) Mondjuk ma utánaszámoltam egy dolognak. Több lett, mint 5. Pontosabban 6. A korkülönbségek megkeserítik az emberek életét. Mármint az olyan naiv gyerekekét, mint az enyém. Mondjuk a ’megkeseríti’, az túl erős szó. A lényeg, hogy gyakorolnom kell a reális gondolkodást, így elkerülhetem a sírós estéket.