Na ez a nap sem kezd�d�tt felh�tlen�l.

Pity-pity! – keltett fel a telefonom, f�l �r�s k�s�ssel. H�nyinger. Rohantam a f�rd�be, nehogy �tk�zben t�rt�njen valami. Apa odasz�lt nekem, hogy: „J� reggelt, mi van veled? Kicsit s�padt vagy.”

„H�nyinger.” – kiab�ltam vissza, erre elkezdett nevetni. Na mondom k�szi, kedves vagy. A f�rd�szob�ba vezet� f�lperces �ton m�rs�kl�d�tt bennem a h�nyinger. �gyhogy el�kaptam a f�s�t, gyorsan megf�s�lk�dtem. A t�k�rbe n�zve sajn�lattal l�ttam, hogy t�nyleg el�g szar az �br�zatom. Igyekeztem minden eszk�zt bevetni, amit�l a k�ls�m javul�s�t v�rtam. Cs�d�t mondtak. Gondoltam ezut�n nem lehet rosszabb, kimentem �s elkezdtem a reggelimet �s a t�z�rait csin�lni. Sikeresen elv�gtam az ujjam. M�g most arra leszek k�v�ncsi, hogy magamra �nt�m-e a forr� te�t, vagy csak az �sv�nyv�z fog-e felrobbanni.

�s mot j�het a k�r�s, mit keresek �n egy�ltal�n itt a g�p el�tt? M�r a reggeli k�zben fogalmaz�dott bennem ez a bejegyz�s. ..el is v�gtam az ujjam rendesen.

Ha ezt a napot t�l�lem… :) V�gjunk mindenhez j� k�pet. :)