Gyakran visszaolvasom a blogbejegyzseimet s a naplmba is rt bejegyzseimet. sszegzskppen arra jutottam, hogy nem vagyok valami optimista. A negatv tartalm bejegyzsek szma sokszorosa a pozitvaknak. Szval van mit tgondolnom.
A naplmba lert ’kvnsgaim’ – utlag visszanzve – mind teljesltek. Nem tudtam, hogy sok mindenem megvan mr, amit rgebben nagyon szerettem volna. Pedig… egyetlen egy dolog nem sikerlt eddig. Taln emiatt nem sikerl mostanban sokminden. Termszetesen mr az a kvnsgom is megvalsulban van, hogy tanuljak jl. Nos janurban jttem r, hogy ez nem megy magtl. Tanulni kezdtem. De gy rendesen. Most ltom, hogy van eredmnye. Szval mg egy vgyam ki lett piplva. Egyetlen egy nem teljeslt mg. Olyb tnik, nem is fog. De ez valsznleg nem miattam. Illetve nem rajtam mlik, de n vagyok az oka. – gondolom. Sajt magamat gtoltam meg ezen clom elrsben. Nem tudatosan, csak gy. De htha van mg r lehetsg.